Életfája
Egy pillanat alatt szétterült a nyakamon, a vállamon, és olyan volt, mintha tüzet öntöttek volna a bőröm alá. A fájdalomtól a lábaim összecsuklottak, és a konyhasziget mellett térdre
Katalin néni csak azért ment be a kis nyári boltba a veszprémi buszpályaudvar mellett, mert a Balaton-felvidékre induló busz negyven percet késett. Odakint olyan hőség volt, hogy az
Lili már majdnem hazaért, amikor meglátta. A novemberi szürkület gyorsan sűrűsödött Eger külvárosában, a borospincék felé vezető földút mentén. Aznap valamiért biciklivel ment dolgozni, és most átkozta magát
A leves gyöngyözve fortyogott a gázon, de Kinga alig nézett oda. A pulton sorakozó ételhordók látványa úgy facsarta a gyomrát, mint amikor anyja először jelentette be, hogy csökkentett
— Elég volt! Elmegyek! — kiabálta Éva, miközben idegesen dobálta a ruháit egy hatalmas sporttáskába. — Még jó, hogy nem mentem hozzád feleségül! — Tényleg jó, — mondta
— Add ide az autókulcsot. Az én fiamnak nagyobb szüksége van rá, te meg járhatsz busszal is, — jelentette ki az anyósa. Erika a konyhában állt, fakanállal a
— Nem hívtalak titeket. Tehát etetni sem vagyok köteles benneteket, — mondta Eszter nyugodtan. A nappaliban hirtelen olyan csend lett, mintha valaki elzárta volna a levegőt. Az anyja,
Öt nappal az esküvőm előtt a Margitszigeten megláttam a nőt, akiről négy éve azt hittem, hogy elárult. A menyasszonyom, Réka, mellettem sétált, és az esküvői vacsoráról beszélt. —
— Eszter, szervusz. Eladtátok a nyaralót, vagy csak megnyitottátok a családi konzervraktárt? — kérdezte a szomszédasszony, Katalin néni, olyan hangon, mintha hivatalos bejelentést tenne. A férjemmel, Tamással egy
— Anyád útban van nekünk, — mondta Gergő, és úgy tolta el maga elől a tányért, mintha hivatalos döntést hozott volna. — Ezt végre ki kell mondani. A