A férjem azzal dicsekedett a kollégáinak, hogy fiatal szeretője van. Elfelejtette, hogy a főnöke az egyetemi barátnőm.
— Zsuzsa, ülj le, — mondta telefonon Andrea.
Leültem a konyhában. A hűtő halkan zúgott. Huszonöt év házasság után egy ilyen hétköznapi hang mellett tudtam meg, hogy a férjem másik életet épít.
— László azt meséli a férfiaknak, hogy összejött egy huszonnyolc éves lánnyal az értékesítésről. Úgy beszél róla, mintha új céges autót kapott volna.
A fiunk már dolgozott, a lányunk egyetemre járt. A lakáshitelt előző évben fizettük ki. Én gazdasági ügyintéző voltam egy kórháznál, László beszerzési vezető egy élelmiszeripari cégnél.
Andrea és én ugyanarra az egyetemre jártunk. Két éve lett László felettese. Ő nem tudta, hogy harminc éve kapcsolatban maradtunk.
— Mit mondott rólam?
— Azt, hogy te csendes vagy, és örülsz, ha hazamegy vacsorázni. Meg hogy ennyi év után jár neki valami fiatal.
Este László jó étvággyal evett, majd panaszkodott Andreára.
— Mindent ellenőrizni akar.
— Talán oka van rá.
— Te mindig a nők oldalára állsz.
Másnap átnéztem a közös számlát. Éttermek, szálloda, ékszer, kozmetikumok.
Hét hónap alatt több mint kétmillió forint.
Közben azt mondta, halasszuk el a konyha felújítását.
A második telefonját a garázsban találtam. A lányt Nórának hívták. László azt írta neki, hogy köztünk már nincs semmi, és csak a gyerekek miatt marad.
Mindenről másolatot készítettem. A fizetésemet külön számlára kértem.
Néhány nappal később Andrea újra hívott.
— Nóra cége alvállalkozóként indul egy beszerzésen. László elküldte neki a versenytársak ajánlati árait.
Ez már nem csak magánügy volt.
Andrea hivatalos vizsgálatot indított. A döntést átadta a jogi és megfelelési osztálynak, hogy senki ne vádolhassa személyes bosszúval.
László dühösen érkezett haza.
— Andrea ki akar csinálni.
— Miért?
— Mert nem hajbókolok neki.
Elé tettem a bizonyítékokat.
Először hallgatott. Aztán megkérdezte, milyen jogon néztem bele a telefonjába.
— Ugyanolyan jogon, ahogy te a közös pénzből fizetted a titkos életedet.
Azt mondta, Nóra mellett újra férfinak érezte magát.
— Akkor viselkedj férfiként, és vállald a következményeket.
Közöltem, hogy elválok.
A vállalati vizsgálat bizonyította, hogy László üzleti titkot adott át. Nóra cége kiesett a pályázatból, Lászlót pedig elbocsátották.
Nóra ezután megszakította vele a kapcsolatot.
László engem és Andreát hibáztatott.
— Ti ketten összefogtatok ellenem.
— Mi csak külön-külön utánanéztünk annak, amit tettél.
A válás során a közös vagyonból elköltött összegeket figyelembe vették. László kevesebbet kapott a megtakarításokból.
A lányunk sokáig haragudott rá. Én nem kértem, hogy válasszon közöttünk.
— Ő az apád. De attól még nem kell hazugságnak nevezned azt, ami igaz.
Andrea egyszer megkérdezte, megbántam-e, hogy tudomást szereztem.
— A tudás nem rombolta le a házasságot. Csak megszüntette a díszletet.
Ma egy kisebb lakásban élek. Új konyhát csináltattam, olyat, amilyet mindig szerettem volna.
László egy időre az anyjához költözött. Később üzenetet küldött:
„Azt hittem, megbocsátasz. Mindig olyan türelmes voltál.“
Azt válaszoltam:
„A türelem nem korlátlan engedély.“
A kollégáinak azt mesélte, hogy fiatal szeretője van.
Azt hitte, ezzel nagyobbnak látszik.
Végül csak azt mutatta meg mindenkinek, milyen kicsinek érezte magát valójában.